Az A1 igazolás azt bizonyítja, hogy a másik tagállamban dolgozó munkavállaló a magyar társadalombiztosításban marad. Kiküldetésnél az igazolás legfeljebb 24 hónapra szól, a fogadó országban pedig a munkafeltételekre is vonatkoznak helyi szabályok. A hosszabb kiküldetés külön szabályokat igényel.
Az A1 igazolás az uniós társadalombiztosítási koordinációs rendelet szerinti dokumentum, amely megmutatja, melyik ország jogszabálya vonatkozik a munkavállalóra. Kiküldetésnél a magyar járulékfizetés folytatódik, és a munkavállaló nem kerül a fogadó ország rendszerébe.
A dokumentumot a munkavállaló vagy a munkáltató kéri az illetékes magyar hatóságnál, a kiküldetés megkezdése előtt. A pontos hatóságot és az ügyintézés módját az aktuális hivatalos tájékoztatóban ellenőrizd. Az A1-et a helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzést végző hatóság kérheti.
Hiányzó A1 esetén a fogadó ország hatósága a helyi járulékot követelheti, és bírságot is kiszabhat. Az igazolás beszerzése tehát nem formalitás, hanem a munkáltató jogvédelmét szolgálja, ezért a kiküldetés tervezésekor az egyik első lépés legyen.
Az A1 igazolás utólag is kérhető, de ez adminisztratív bonyodalmat okoz, és a közben lefolytatott ellenőrzés során a munkáltató sérülékeny helyzetbe kerülhet. Ezért a kiküldetés tervezett kezdete előtt legalább néhány héttel indítsd el az ügyintézést, és a kérelem benyújtásáról kapott igazolást is őrizd meg.
A társadalombiztosítási szabályok szerint a kiküldetés legfeljebb 24 hónapig tarthat. Ezen belül a munkavállalónak a kiküldetés előtt is a munkáltatónál kellett dolgoznia, a munkáltatónak pedig érdemi tevékenységet kell folytatnia Magyarországon, nem csupán közvetítő cégként működhet.
Ha a munka több országot érint, vagy a kiküldetés tartama hosszabb, külön eljárás, más szabályok lehetnek alkalmazandók. Ilyenkor a hatósággal előre egyeztetni kell, mert a rendes A1 nem fedi le a speciális helyzetet, és utólagos módosítása nehézkes.
A kiküldetés ideje alatt a munkaviszony és a munkabér alapvetően a magyar szabályok szerint marad, de a fogadó ország előírásai bizonyos kérdésekben, például a munkaidőben és a pihenőidőben, kötelezően alkalmazandók.
Ha a kiküldetés több országot érint, vagy a munkavállaló egyszerre több tagállamban is rendszeresen dolgozik, a biztosítási jogviszony eldöntése külön szabályok szerint történik. Ilyenkor a hatóság dönt, melyik ország rendszerébe tartozik a munkavállaló, és ezt írásban ki is adja.
A kiküldött munkavállalókról szóló uniós irányelv a fogadó ország minimális munkafeltételeit rendeli alkalmazni, például a minimálbért, a munkaidőt és az egészség- és biztonsági szabályokat. A 2018-as módosítás óta a díjazás körébe nemcsak a minimálbér, hanem több bérelem is beletartozik.
Tizenkét hónap után, indokolt esetben tizennyolc hónap után a fogadó ország munkajogi szabályainak jelentős része alkalmazandó. Hosszabb kiküldetésnél ezért érdemes már az elején felmérni, hogy a munkavállaló jogai a fogadó országban mennyivel térnek el a magyartól.
Több tagállam előzetes bejelentést vár el a kiküldő cégtől, és nyilvántartást is kér. A bejelentési felületeket és határidőket országonként külön kell ellenőrizni, mert a mulasztás bírságot vonhat maga után, és a megbízó is felelős lehet.
A fogadó ország munkavédelmi, munkaidő- és pihenőidő-szabályait a kiküldött munkavállalóra is alkalmazni kell. A munkavállalót ezekről előre tájékoztatni kell, és a munkáltató felelős azért, hogy a fogadó országban végzett munka megfeleljen a helyi előírásoknak, ami a vállalkozás költségeit is befolyásolja.
Kiküldetéskor érdemes mappát vezetni a munkavállalónként: az A1 igazolást, a kiküldetési rendelvényt, a munkaszerződést, a szállás- és utazási bizonylatokat, valamint a fogadó országban kötelező bejelentések visszaigazolását. Egy ellenőrzésnél ezeket gyorsan kell bemutatni.
A 4softhr.net-ben munkavállalókat, szabadságokat és munkaidőt vezethetsz, így a kiküldetés időszakait a nyilvántartásban rögzítheted. A kiküldetési határidőket, az A1 érvényességét és az igazolásokat magadnak kell feljegyezned, mert a platform nem figyelmeztet ezekre.
A platform nem számol bért Magyarországra, és nem állít ki A1 igazolást. A biztosítási státuszt a társadalombiztosítási hatósággal és a könyvelővel tisztázd. A napidíj és a költségtérítés elszámolását szintén a bérszámfejtő végzi a hatályos szabályok szerint.
A kiküldetési nyilvántartásban a munkavállaló neve, a munkavégzés helye, az időtartam, az A1 száma és a fogadó országbeli kapcsolattartó is szerepeljen. Egy ellenőrzésnél a helyszínen kell bemutatni az iratokat, ezért a másolatot a munkavállalónál is tartsd, elektronikus formában pedig a központi irattárban.
A kiküldetés alatt a munkavállaló bére a magyar munkaszerződés szerint jár, de a fogadó ország minimális díjazási szabályait nem szabad alulmúlni. Ha a fogadó ország minimálbére magasabb, a különbözetet kiegészítésként meg kell fizetni. Ezért kiküldetés előtt érdemes a helyi minimálbér szabályait és az esetleges ágazati kollektív szerződéseket megnézni.
A kiküldetéssel járó költségeket, vagyis az utazást, a szállást és a napidíjat a kiküldetési rendelvény alapján számolják el. A rendelvény tartalmazza az úticélt, az időtartamot és a költségeket, és a bérszámfejtés ez alapján állapítja meg az adómentes és adóköteles részeket. Hiányos rendelvény esetén a költségtérítés adókötelessé válhat.
A napidíj összegét és az adómentesség határait jogszabály rögzíti, és külföldi úticélonként eltérhet. A pontos összegeket a bérszámfejtő vagy a NAV tájékoztatója mutatja meg, ezért ne támaszkodj régi táblázatokra. Az elszámolást a kiküldetés lezárása után azonnal készítsd el.
A kiküldetés befejezése után az elszámolás határideje a bérszámfejtés szempontjából is számít. A napidíjat és a költségtérítést ugyanabban a hónapban célszerű elszámolni, amelyben a kiküldetés véget ért, mert a késői elszámolás a járulékok és az adómentesség megítélésénél bonyodalmat okozhat.
A munkavállaló jövedelmének adóztatásánál az egyezmények általában a 183 napos szabályt alkalmazzák: ha a külföldi tartózkodás egy évben nem haladja meg a 183 napot, és a munkabért nem fogadó országbeli munkáltató viseli, a jövedelem adóztatása általában Magyarországon marad. A feltételeket az adott egyezmény szerint kell vizsgálni.
A munkáltatónál felmerül az állandó telephely kockázata is. Ha a kiküldött munkavállalók tartósan, szervezett módon végeznek munkát a fogadó országban, a cég ott adókötelezettséget alapíthat. Ezért a hosszabb vagy rendszeres kiküldetéseket érdemes adótanácsadóval előre megvizsgáltatni.
A kiküldetés megszűnésekor a dokumentumokat, vagyis az A1-et, az elszámolást és a bejelentések visszaigazolását zárd le, és őrizd meg. A munkavállalónak adj tájékoztatást arról, mely igazolásokat tarthatja meg, mert a külföldi hatóság később is kérheti őket.
Ha a munkavállaló család nélkül utazik, a szállás és az étkezés költségének térítésére is vonatkoznak szabályok. A fogadó országban a munkáltatótól kapott szállás vagy étkezés is lehet adóköteles juttatás, ezért a kiküldetés előtt egyeztess a bérszámfejtővel, hogyan kezelhetők ezek a tételek.
A kiküldött munkavállalók biztosítási státusza nem egyértelmű.
A biztosítási státuszt és az A1 igazolást a társadalombiztosítási hatósággal és a könyvelővel tisztázd; a 4softhr.net nem számol bért Magyarországra, és nem állít ki A1-et.
Az A1 és a kísérő dokumentáció kézzel van vezetve, és gyakran hiányos.
Munkavállalókat, szabadságokat és munkaidőt vezethetsz a 4softhr.net-ben; a kiküldetési határidőket és az igazolásokat magad jegyzed fel, a platform nem küld figyelmeztetést.
Nem tudom, hol kell előzetesen bejelenteni a kiküldetést a fogadó országban.
Nézd meg a fogadó ország hivatalos tájékoztatóját a kiküldetés előtt, és mentsd el a bejelentés visszaigazolását a munkavállaló mappájába.
Az A1 igazolás azt bizonyítja, hogy a másik uniós tagállamban dolgozó munkavállalóra a magyar társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak. Ellenőrzéskor a fogadó ország hatósága kérheti. Hiányában a helyi járulékot követelhetik, ezért a kiküldetés megkezdése előtt kell beszerezni az illetékes magyar hatóságtól. A kérelmet a kiküldetés megkezdése előtt, időben kell benyújtani, mert az ügyintézés időt vesz igénybe.
A társadalombiztosítási szabályok szerint a kiküldetés legfeljebb 24 hónapig tarthat az A1 alapján. A munkajogi szabályok szerint tizenkét hónap után, indokolt esetben tizennyolc hónap után a fogadó ország munkajogi szabályai nagyrészt alkalmazandók. Hosszabb időtartamra külön megállapodás kell. A pontos időtartam a konkrét kiküldetés körülményeitől függ, ezért az illetékes hatóságnál érdemes egyeztetni.
Sok tagállam előzetes bejelentést vár el a kiküldő cégtől, és nyilvántartást is kérhet. Az előírások országonként eltérnek, ezért a fogadó ország hivatalos honlapját kell ellenőrizni a kiküldetés előtt. A mulasztás bírsággal járhat, és a megbízó is felelősségre vonható. A bejelentés elmulasztása a megbízóra is kihathat, mert egyes országokban az együttes felelősség érvényes. Ezt a hatóságtól kell kérni.
Nem. A 4softhr.net munkavállalók, szabadságok és munkaidő nyilvántartását adja, A1 igazolást nem állít ki, és magyar bérszámfejtést sem végez. Az A1-et az illetékes magyar hatóságtól kell kérni, a számfejtést pedig a bérszámfejtőd készíti. A munkaidő-nyilvántartás ugyanakkor segíti a kiküldetés időtartamának és a kiküldött napoknak a követését. Az A1 kiadása hatósági feladat.
A biztosítást az illetékes hatóságokkal kell tisztázni.
