Kettős adóztatás elkerülése

Mi a kettős adóztatás, és hogyan keletkezik

Kettős adóztatás akkor áll elő, ha két ország ugyanarra a jövedelemre ad ki adókötelezettséget: az egyik a forrás szerint, a másik az illetőség szerint. Egy osztalékot vagy jogdíjat külföldről kapó magyar cég például a kifizető országában is adózhat.

Az egyezmények ezt a helyzetet úgy oldják meg, hogy elosztják az adóztatási jogot az államok között. Jövedelemtípusonként, például osztalék, kamat, jogdíj vagy munkabér szerint eltérő szabály vonatkozik, és az egyezmény gyakran alacsonyabb forrásadót enged.

Magyarország kiterjedt egyezményhálózattal rendelkezik, amely több tucat országra kiterjed. Az egyezmények szövege országonként eltérő, ezért mindig a konkrét országgal kötött egyezményt kell megnézni, nem az általános elveket.

Az egyezményhálózat mellett az Európai Unió irányelvei is mentességet adhatnak bizonyos kifizetésekre az uniós társaságok között, például az anya- és leányvállalatok osztalékánál. Ilyenkor az irányelv szerinti feltételek, például a minimális tulajdoni hányad és időtartam teljesülését igazolni kell.

Az illetőségigazolás

Az egyezmény kedvezményeit csak az veheti igénybe, aki az egyik szerződő állam illetőségű. Ezt a NAV illetőségigazolással bizonyítja, amelyet külön kérelemre állít ki, és amelyet a külföldi kifizető vagy adóhatóság kérhet.

Az igazolást általában naptári évre vagy meghatározott időszakra kell kérni, és a kérelemhez adatokat kell megadni a cégről. Ha a kifizetés a határidők közelében esik, érdemes az igazolást korán kérni, mert az ügyintézés időt vesz igénybe.

Az illetőségigazolás mellett a kifizető gyakran kér nyilatkozatot arról is, hogy a jogdíj vagy kamat haszonhúzója a cég. A dokumentumok megőrzése azért fontos, mert egy későbbi ellenőrzésnél igazolni kell, hogy a kedvezményt jogszerűen alkalmaztad.

Az illetőségigazolást általában a kifizető országa által kért nyelvi és formai követelmények szerint kell kérni. Egyes országok saját formanyomtatványt várnak el, amelyet a NAV hitelesít. Ezért a kifizetővel előre egyeztesd, milyen dokumentumot fogad el, hogy ne kelljen az igazolást újra kérni.

Mentesítés és beszámítás

Az egyezmények két fő módszert használnak a kettős adóztatás kiküszöbölésére. A mentesítés azt jelenti, hogy a külföldön adózott jövedelmet a lakóhely szerinti állam nem adóztatja. A beszámításnál viszont a külföldön megfizetett adót a hazai adóból kell levonni, legfeljebb a hazai adó erejéig.

Az, hogy melyik módszer alkalmazandó, az egyezmény adott cikkétől és a jövedelem típusától függ. Ugyanazon egyezményen belül is lehet különbség osztalék és jogdíj között, ezért a besorolás hibája jelentős adóteherkülönbséget okozhat.

A külföldön fizetett adó igazolása szintén dokumentumot igényel: a külföldi adóhatóság igazolását vagy a kifizető levonási igazolását. Ezek nélkül a beszámítás nem érvényesíthető, ezért kérd el őket időben, és őrizd meg a nyilvántartásban.

A beszámításnál a külföldi adó legfeljebb a hazai adó azon részéig számítható be, amely a külföldi jövedelemre jut. A külföldön fizetett többletadó így nem térül meg automatikusan, ezért a külföldi adókulcs és a hazai adókulcs különbségét a megtérülési számításban is figyelembe kell venni.

Állandó telephely, nyilvántartás és a platform szerepe

Az állandó telephely fogalma azt mutatja meg, mikor adóztathat a külföldi állam egy cég üzleti nyereségét. Rendszeres külföldi iroda, építési munkahely vagy tartós megbízott jelenléte már állandó telephelyet jelenthet, ezért a külföldi tevékenység tervezésekor ezt külön vizsgálni kell.

A határokon átnyúló bevételeket a könyvekben külön kell nyilvántartani, országonként és jövedelemtípusonként. A besorolást és az éves bevallást könyvelő vagy adótanácsadó végzi. A 4softerp.net több cég pénzügyi nyilvántartását vezeti, de egyezmény-modult vagy bevallást nem tartalmaz.

A dokumentumokat, vagyis az illetőségigazolásokat, a levonási igazolásokat és a szerződéseket célszerű rendezett, biztonságos tárhelyen őrizni. Ha saját szerveren tárolod őket, a 4hosting.net EU-s adatközpontban kínál webtárhelyet és VPS-t, de az archiválás rendjét neked kell kialakítanod.

A dokumentumok megőrzési ideje legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig tart, ami általában az adóév utolsó napját követő öt év. Az illetőségigazolásokat és a külföldi adót igazoló okiratokat ezért legalább ennyi ideig célszerű megőrizni, hogy az ellenőrzés során bemutathatók legyenek.

Teendők külföldre történő kifizetés vagy külföldről érkező bevétel előtt

Külföldre történő kifizetés előtt tisztázd a jövedelem típusát: osztalék, kamat, jogdíj, szolgáltatási díj vagy más. Az egyezmények típusonként más forrásadó-kulcsot engednek, és a besorolás hibás megválasztása nem csupán adóteher-növekedést okozhat, hanem a kifizető felelősségét is megalapozhatja.

Külföldről érkező bevételnél kérd el a partnertől a levonási igazolást, és őrizd meg az egyezmény szerinti kedvezmény igénybevételéhez szükséges iratokat. A hiányzó igazolás miatt a külföldi adó nem számítható be, és a jövedelem kétszer adózhat. Ezért az igazolás megszerzése a szerződéskötéskor is szempont legyen.

A szerződésben érdemes rögzíteni, melyik fél viseli a forrásadót, és hogyan teljesít a kifizető, ha adólevonásra kötelezett. A bruttó vagy nettó kifizetés kikötése jelentősen módosítja a tényleges megtérülést, ezért ezt a szerződéskötésnél már számítsd bele az árba.

Egy kisebb vállalkozásnál a gyakorlati teendő az, hogy a külföldi bevételeket külön számlán vagy külön könyvelési főkönyvi számon tartsd. Így az éves bevallásnál a könyvelő gyorsan összesíti az országonkénti jövedelmet, és a beszámítás vagy a mentesítés igazolása is egyszerűbb lesz.

Munkavégzés külföldön és a magánszemélyek helyzete

A külföldön dolgozó magyar magánszemély jövedelmének adóztatása az egyezmény és a belföldi illetőségi szabályok együttes alkalmazásával dől el. Az illetőséget a személyes kapcsolatok, például a lakás, a család és az érdekeltségek központja határozza meg, nem csupán a tartózkodás napjainak száma.

A 183 napos szabály gyakori eligazodási pont, de nem mindenre kiterjedő. A feltételek között szerepel, hogy a díjazást ne a munkavégzés országában lévő munkáltató viselje, és a bérköltség ne terhelje az ottani állandó telephelyet. Ha ezek közül valamelyik nem teljesül, a jövedelem a munkavégzés országában is adózhat.

A magánszemélynek éves bevallásában kell a külföldi jövedelmet feltüntetnie, és a külföldön megfizetett adót igazolnia. Az igazolás elmaradása miatt a beszámítás nem érvényesíthető. Ezért érdemes a külföldi bérpapírokat, adóbevallásokat és igazolásokat évente rendezetten gyűjteni és archiválni.

A külföldön dolgozók a visszatérés után is tisztázzák adóilletőségüket, mert a költözés dátuma az adóévi illetőséget meghatározza. Az illetőség évközi változása esetén részidőszakos adókötelezettség keletkezhet, amelynek rendezéséhez tanácsadó segítségét érdemes kérni.

Két ország közötti nemzetközi megállapodás, amely meghatározza, melyik állam adóztathatja a határon átnyúló jövedelmet, és milyen mértékben. Magyarország kiterjedt egyezményhálózattal rendelkezik. Az egyezmények országonként különböznek, ezért mindig a konkrét országgal kötött szöveget kell vizsgálni. Az egyezmények listáját a pénzügyminisztérium és a NAV tájékoztatója tartalmazza, így a naprakész állapotot is ott ellenőrizd.

Az illetőségigazolás a NAV által kiállított dokumentum, amely igazolja, hogy a cég vagy a magánszemély magyar adóilletőségű. A külföldi kifizető vagy adóhatóság kérheti az egyezményi kedvezmény alkalmazásához. A kérelmet a NAV elektronikus felületén vagy hivatalos űrlapon lehet benyújtani. A kérelem benyújtásához a cég vagy a magánszemély azonosító adatai és a kérelem célja szükséges.

Mentesítésnél a külföldön adózott jövedelmet a lakóhely szerinti állam nem adóztatja. Beszámításnál a külföldön megfizetett adót a hazai adóból levonják, legfeljebb a hazai adó mértékéig. Hogy melyik módszer érvényes, az egyezmény adott cikkétől és a jövedelem típusától függ. Az alkalmazandó módszert az adott egyezmény vonatkozó cikke határozza meg, ezért a konkrét ország szövegét olvasd el.

Nem. A 4softerp.net több cég pénzügyi nyilvántartását vezeti, de egyezmény-modult, illetőségigazolás-kezelést vagy bevallást nem tartalmaz. Az egyezmények alkalmazását adótanácsadóval vagy könyvelővel kell tisztázni, a dokumentumokat pedig te őrzöd. Az egyezmények alkalmazása kérdésében minden esetben szakértő véleményét érdemes kérni. Ez nem helyettesíti a szakértői véleményt, ezért minden esetben egyeztess. Ez a kockázatot csökkenti.

Kettős adóztatás — tájékoztató

Az alkalmazást adótanácsadóval kell egyeztetni.