Az EU egységes piacán a magyar cég vám nélkül értékesíthet a többi tagállamba, de az áfát továbbra is helyesen kell kezelni. Ehhez közösségi adószám, a vevő VIES-ellenőrzése és az összesítő nyilatkozat szükséges, bizonyos értékhatár fölött pedig Intrastat-adatszolgáltatás is.
Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, ezért az áruk és a szolgáltatások vámok nélkül mozoghatnak a tagállamok között. A cégek szabadon telepedhetnek le, és az uniós munkavállalók munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak, így a kereskedelem fizikai akadálya gyakorlatilag nincs.
Ez nem jelenti azt, hogy az adózás is egységes lenne. Az áfa kulcsa tagállamonként eltér, a bevallás formája és a nyilvántartási szabályok is mások, ezért az uniós értékesítés mindig kétszintű feladat: a kereskedelmi megállapodás mellett az adózási minősítést is el kell végezni.
Magyarország az eurót nem vezette be, a forint a hivatalos fizetőeszköz. Az eurós szerződéseknél ezért árfolyamkockázat áll fenn, amelyet a szerződésben vagy az árképzésben érdemes kezelni, például fix árfolyamot vagy árfolyamsávot kikötve.
A szabad mozgás a munkaerőre is vonatkozik: uniós állampolgár munkavállalási engedély nélkül dolgozhat Magyarországon, és a magyar állampolgárok is így járhatnak el más tagállamban. Ez a toborzást megkönnyíti, de a foglalkoztatás szabályait, a bejelentést és a járulékfizetést továbbra is a vonatkozó ország joga szabja meg.
Az uniós adóalanyok közötti ügyletekhez a magyar félnek közösségi adószámmal kell rendelkeznie, amely HU előtaggal kezdődik. A számot a NAV állapítja meg. A vevőtől is kérd el a másik tagállam által kiadott közösségi adószámát, és tüntesd fel a számlán.
A vevő adószámának érvényességét a VIES rendszerben ellenőrizheted, amely az Európai Bizottság nyilvános adatbázisa. A lekérdezés eredményét érdemes dokumentálni, mert ha a vevő adószáma érvénytelen, az értékesítés áfamentessége vitatható lehet.
Ha a vevő nem adóalany, vagyis magánszemély, az ügylet más szabályok alá esik. Ilyenkor a távolsági értékesítés uniós szabályai és az OSS-rendszer lehetnek érdekesek, amelyet külön oldalon, az uniós áfa és fordított adózás tárgyalásánál részletezünk.
A VIES-lekérdezés ingyenes, és az eredményt dátummal együtt érdemes elmenteni. Ha a rendszer átmenetileg nem elérhető, később ismételd meg a lekérdezést, és a próbálkozásokat jegyezd fel, hogy bizonyítani tudd a gondos eljárást, ha a vevő adószáma utólag érvénytelennek bizonyul.
A közösségi értékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról összesítő nyilatkozatot kell benyújtani a NAV-nak, a bevallással összhangban. A nyilatkozat tételesen mutatja, melyik uniós adószámú partnernek mennyit értékesítettél, így a tagállami adóhatóságok összevethetik az adatokat.
A nem egyeztethető adat vizsgálatot indíthat, ezért az összesítő nyilatkozat adatainak egyezniük kell a számlákkal és a bevallással. Ha a vevő adószáma hibás, vagy a számla szerinti összeg eltér, a hiba a másik tagállami hatóság jelzésére is kiderülhet.
Az Intrastat a termékforgalom statisztikai adatszolgáltatása a KSH felé. Meghatározott értékhatár fölött havonta kell jelenteni az uniós be- és kiszállítások adatait. Az értékhatárokat évente felülvizsgálják, ezért a KSH tájékoztatójából ellenőrizd a naprakész feltételeket.
A nem teljesen egyező adatok, például a vevő nevének eltérő írásmódja vagy elírt adószám, az összesítő nyilatkozatban elutasításhoz vagy kérdéshez vezethetnek. A törzsadatok egységes karbantartása, vagyis ugyanazt az írásmódot használni minden dokumentumon, ezért praktikus, mégis gyakran elhanyagolt védelem.
A 4invoices.net PDF számlát állít ki, így uniós partnernek is készíthetsz számlát, a nyelvet és a szöveget te választod. A közösségi adószámot, az áfakulcsot és a mentesség jogcímét a számlán te adod meg, mert a platform nem ismeri fel automatikusan az uniós ügyleteket.
A 4notify.net-en uniós partnereidnek SMS-t vagy e-mailt küldhetsz a fiókodból. A szöveget te írod, a platform nem készít automatikusan többnyelvű értesítést. Idegen nyelvű kommunikációnál ezért érdemes saját sablonokat előkészíteni a gyakori üzenetekhez.
Az összesítő nyilatkozatot, az áfabevallást és az Intrastat-jelentést a NAV, illetve a KSH felületén kell teljesíteni. A platform ezekhez nem kapcsolódik, és nem nyújt be adatot, ezért a határidőket a könyvelőddel közösen kell követni.
Ha uniós partnerrel hosszú távú kapcsolatot építesz, érdemes egy egyoldalas szabályzatot készíteni arról, milyen adatokat kérsz be az első szállítás előtt: cégnév, cím, közösségi adószám, kapcsolattartó és fizetési feltételek. A szabályzat a kollégák számára is egyértelmű eljárást ad.
Szolgáltatásnál a teljesítés helye határozza meg, melyik ország áfaszabálya érvényes. Ha a vevő uniós adóalany, a teljesítés helye általában az ő országa, és az áfát ő fizeti meg fordított adózással. Ha a vevő magánszemély, főszabályként a szolgáltató országa az irányadó, de számos kivétel van, például ingatlanhoz kötött szolgáltatásoknál.
Az elektronikus és távközlési szolgáltatások magánszemélyeknek szóló értékesítésére külön szabályok vonatkoznak: a fogyasztó országának áfaszabálya érvényes, és az OSS-rendszer teszi lehetővé az egységes bevallást. Ezért ha online szolgáltatást, szoftvert vagy tartalmat adsz el uniós fogyasztóknak, a küszöböt és az OSS-t mindenképpen vizsgáld meg.
A szolgáltatás nyújtásához szükséges dokumentumokat, például a szerződést, a teljesítésigazolást és az ügyfél adószámának ellenőrzését meg kell őrizni. Ezek igazolják, hogy a teljesítés helyét és az áfa kezelését megalapozottan állapítottad meg, és ellenőrzés esetén védik a vállalkozást.
Az euróban kötött szerződéseknél a számla forint-összegét a teljesítés napjának árfolyamán kell meghatározni az áfa szempontjából, a kifizetés napján pedig az eltérő árfolyam miatt árfolyamkülönbözet keletkezik. Ennek könyvelését a könyvelő végzi, de a fizetés napját és a jóváírt összeget ehhez pontosan meg kell adni.
Uniós partnerrel kötött szerződésben mindig rögzítsd az irányadó jogot és az illetékes bíróságot vagy a választottbíráskodás helyét. Határon átnyúló vitáknál ezek hiánya költséges bizonytalanságot teremt. Az uniós jog több kérdésben egységesít, de a szerződési szabadság továbbra is nagy teret ad a megállapodásnak.
A fizetéseket a SEPA-rendszer egyszerűsíti: euróban a tagállamok közötti átutalás egységes formában, alacsony költséggel történik. Mivel a forint nem euró, a magyar forintszámláról indított utalás átváltással jár, és az árfolyam a bank szerint eltérhet. Ezért az euróban számlázó cégek gyakran külön eurószámlát használnak.
Az uniós ügyfelek személyes adatait a GDPR szerint kell kezelni, ami a magyar cégre is kötelező. A számlázáshoz szükséges adatok kezelését az adatkezelési tájékoztatóban fel kell tüntetni, és az adatokat csak a szükséges ideig, a számviteli megőrzési kötelezettségnek megfelelően szabad tárolni.
Az uniós ügyfelekkel való kapcsolattartásnál érdemes kialakítani a standard szövegeket: ajánlat, számlakísérő levél, fizetési emlékeztető. A saját szövegsablonok gyorsítják a munkát, és egységes, szakszerű képet mutatnak. Ezeket te állítod össze, és a 4notify.net-ről küldheted ki.
Nem egyértelmű, hogy az uniós értékesítésre mikor vonatkozik magyar áfa és mikor a vevői országé.
Az uniós értékesítés áfa-kezelését egyeztesd a könyvelővel vagy a NAV-val; a 4invoices.net nem választ automatikusan áfalogikát, a számlán te adod meg.
Az uniós partnerek idegen nyelvű kommunikációt várnak el.
Partnereidnek a 4notify.net-en SMS-t vagy e-mailt küldhetsz; a szöveget te írod, a platform nem készít automatikus többnyelvű értesítést.
A vevő adószáma nem érvényes, és ezért az értékesítés mentessége vitatható.
Ellenőrizd a vevő közösségi adószámát a VIES rendszerben a számla kiállítása előtt, és mentsd el a lekérdezés eredményét az ügyfél aktájába.
Nem, az Európai Unión belül nincs vám az áruk szabad mozgásánál. Az áfa-szabályok és a bejelentési kötelezettségek viszont továbbra is érvényesek. Uniós adóalany vevőnek való értékesítésnél általában közösségi értékesítésről beszélünk, amelyhez közösségi adószám és összesítő nyilatkozat tartozik. Szolgáltatásnál ráadásul a teljesítés helye is más lehet, ezért érdemes előbb a szabályt ellenőrizni.
A VIES rendszerben, az Európai Bizottság nyilvános felületén. Beírod az országkódot és az adószámot, és a rendszer megmondja, érvényes-e. Az eredményt érdemes elmenteni, mert vita esetén igazolja, hogy a számla kiállításakor megtetted a szükséges ellenőrzést. Az ellenőrzés kimenetele a szerződéskötés előtt kiderül, a számla kiállítása után pedig már nem javítható.
Az Intrastat az uniós áruforgalom statisztikai adatszolgáltatása, amelyet a KSH felé kell teljesíteni meghatározott értékhatár fölött. Havonta jelenteni kell a be- és kiszállított áruk adatait. Az értékhatár és a határidő évente változhat, ezért a KSH tájékoztatóját érdemes követni. Az értékhatár éves bontásban változhat, ezért a KSH hivatalos tájékoztatójában naprakészen ellenőrizd.
Nem. A 4invoices.net PDF számlát állít ki és archívumot vezet, de nem küld adatot a NAV-nak, és nem készít összesítő nyilatkozatot sem. Az adatszolgáltatásokat a NAV felületén vagy a könyvelőddel kell teljesítened. A többi bevallás teljesítésére így is a NAV elektronikus felületén vagy a könyvelőddel kerül sor. Az összesítő nyilatkozatot ettől függetlenül külön kell elkészíteni és beküldeni.
Az ÁFA-szabályokat a NAV határozza meg; a platform PDF számlát ad.
